Gépészmérnöki alapszak bemutatása

 

1. A SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

 

A szak egészének képzési és kimeneti követelményeit a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet (a továbbiakban: KKK) határozza meg. A Képzési program tartalmazza mind a KKK előírásait, mind pedig annak a Gépészmérnöki Kar által gondozott szakos tantervében ténylegesen megvalósuló (amennyiben a KKK eltérést engedélyez vagy határokat állapít meg), illetve azt kiegészítő sajátos követelményeit. (Az egyes pontok és alpontok számozása a KKK rendelettel megegyező.)

 

1.1. A képzés besorolási szintjei

 

Európiai Képesíti Keretrendszer szerinti szint: 6

Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szint: 6

ISCED-F 2013 szerinti besorolás: 0715 Mechanics and metal trades

 

1.2. A szak alapvető jellemzői

1. Az alapképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering)
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

  • végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
  • szakképzettség: gépészmérnök
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechanical Engineer

3. Képzési terület: műszaki
4. A képzési idő félévekben: 7 félév
5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

  • a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
    • a tanterv alapján a szak orientációja kiegyensúlyozott, átlagosan 44,6% (41,7% és 46,7% közötti)[1]
  • a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit
  • a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
    • a szabadon választott tantárgyakhoz ténylegesen rendelt kreditérték: 10 kredit.

6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 522
7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja olyan gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére,illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve.  Alapvető műszaki és kapcsolódó gazdasági ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek a gépészeti rendszerek és technológiák tervezése, vizsgálata és üzemeltetése terén. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

 

A Gépészmérnöki Kar által gondozott szak részletes és sajátos képzési célja, amely kiegészíti a KKK-ban foglaltakat:


A szakon végző gépészmérnökök alkalmasak lesznek

  • fémekkel, kerámiákkal, polimerekkel kapcsolatos korszerű anyagfeldolgozási, –tervezési és –vizsgálati műszaki feladatok elvégzésére;
  • a megfelelő komfortérzetet (hűtés, fűtés, szellőzés) biztosító lakó- és munkakörnyezet megtervezésére, épületgépészeti rendszerek tervezésére, elemeinek kiválasztására és méretezésére;
  • áramlás- és folyamattechnikai illetve energetikai gépek és berendezések, eljárások és rendszerek tervezésére és üzemeltetésére, elemeinek kiválasztására, méretezésére, illetve folyamatok szimulációjára;
  • a géptervezés vagy üzemeltetés során felmerülő szilárdtest-mechanikai, áramlás- és hőtechnikai problémák modellezésére;
  • korszerű gyártási eljárások, berendezések, eszközök, módszerek és rendszerek tervezésére és üzemeltetésére;
  • általános és mezőgép-tervezés, továbbá a műszerek tervezése feladatkörökben a teljes innovációs folyamatot átfogására és eredményes művelésére;
  • a gépészeti műszaki alkalmazások kapcsán felmerülő matematikai problémák felismerésére, elemzésére és korszerű megoldására.

Mindezek mellett a szakon végző gépészmérnökök a környezetvédelem, fenntartható fejlődés és korszerű energia-menedzsment területein is hasznosítható ismereteket szereznek.

 

1.3 Szakmai kompetenciák

 

7.1 Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
7.1.1 A gépészmérnök

a) tudása

  • Átfogóan ismeri a műszaki szakterület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait.
  • Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
  • Ismeri a szakterületéhez kötődő fogalomrendszert, a legfontosabb összefüggéseket és elméleteket.
  • Átfogóan ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
  • Átfogóan ismeri az alapvető közgazdasági, vállalkozási és jogi szabályokat, eszközöket.
  • Behatóan ismeri a gépészeti szakterületen alkalmazott szerkezeti anyagokat, azok előállításának módszereit, alkalmazásuk feltételeit.
  • Alapvetően ismeri a géptervezési elveket és módszereket, gépgyártástechnológiai, irányítástechnikai eljárásokat és működési folyamatokat.
  • Átfogóan ismeri az alkalmazott munka- és erőgépek, gépészeti berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.
  • Alkalmazói szinten ismeri a gépészetben használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.
  • Alkalmazói szinten ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai, valamint munkaegészségügyi területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.
  • Átfogóan ismeri a gépészeti szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.
  • Behatóan ismeri a gépészmérnöki szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
  • Ismeretekkel rendelkezik a vállalati gazdaságtan, valamint műszaki alapokon nyugvó költség-haszon elvű elemzés módszereiről és eszközeiről.
  • Értelmezni, jellemezni és modellezni tudja a gépészeti rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.
  • Alkalmazni tudja a gépészeti termék-, folyamat- és technológiai tervezés kapcsolódó számítási, modellezési elveit és módszereit.

b) képességei

  • Képes a műszaki szakterület ismeretrendszerét alkotó diszciplínák alapfokú analízisére, az össze-függések szintetikus megfogalmazására és adekvát értékelő tevékenységre.
  • Képes az adott műszaki szakterület legfontosabb terminológiáit, elméleteit, eljárásrendjét alkalmazni az azokkal összefüggő feladatok végrehajtásakor.
  • Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére.
  • Képes rutin szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldására.
  • Képes megérteni és használni szakterületének jellemző szakirodalmát, számítástechnikai, könyvtári forrásait.
  • A megszerzett informatikai ismereteket képes a szakterületén adódó feladatok megoldásában alkalmazni.
  • Képes műszaki rendszerek és folyamatok alapvető modelljeinek megalkotására.
  • Képes ismereteit alkotó módon használva munkahelye erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni.
  • Munkája során képes alkalmazni és betartatni a biztonságtechnikai, tűzvédelmi és higiéniai szabályokat, előírásokat.
  • Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.
  • Képes alkalmazni a gépészeti rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, a gépek, gépészeti berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.
  • Képes irányítani és ellenőrizni a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.
  • Képes a gépészeti meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására, javítástechnológiai feladatok megoldására

c) attitűdje

  • Vállalja és hitelesen képviseli szakmája társadalmi szerepét, alapvető viszonyát a világhoz.
  • Nyitott a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
  • Törekszik arra, hogy önképzése szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon.
  • Komplex megközelítést kívánó, illetve váratlan döntési helyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
  • Törekszik arra, hogy a problémákat lehetőleg másokkal együttműködésben oldja meg.
  • Törekszik arra, hogy önképzése a gépészmérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.
  • Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben történjen meg.
  • Gyakorlati tevékenységek elvégzéséhez megfelelő kitartással és monotóniatűréssel rendelkezik.
  • Nyitott az informatikai eszközök használatára, törekszik a gépészeti szakterülethez tartozó szoftverek megismerésére és alkalmazására, legalább egy ilyen programot készségszinten ismer és kezel.
  • Nyitott és fogékony az ökológiai gazdálkodással, egészségtudatossággal kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.
  • Megszerzett műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
  • Munkája során a vonatkozó biztonsági, egészségvédelmi, környezetvédelmi, illetve a minőségbiztosítási és ellenőrzési követelményrendszereket betartja és betartatja.

d) autonómiája és felelőssége

  • Váratlan döntési helyzetekben is önállóan végzi az átfogó, megalapozó szakmai kérdések végig-gondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
  • Felelősséggel vallja és képviseli a mérnöki szakma értékrendjét, nyitottan fogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.
  • Szakmai feladatainak elvégzése során együttműködik más (elsődlegesen műszaki, valamint gazdasági és jogi) szakterület képzett szakembereivel is.
  • Feltárja az alkalmazott technológiák hiányosságait, a folyamatok kockázatait és kezdeményezi az ezeket csökkentő intézkedések megtételét.
  • Figyelemmel kíséri a szakterülettel kapcsolatos jogszabályi, technikai, technológiai és adminisztrációs változásokat.
  • Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.
  • Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.
  • Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére, az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására.
  • Megosztja tapasztalatait munkatársaival, így is segítve fejlődésüket.
  • Felelősséget vállal műszaki elemzései, azok alapján megfogalmazott javaslatai és megszülető döntései következményeiért.
1.4 A képzés alapvető szerkezeti elemei

8. Az alapképzés jellemzői
8.1 Szakmai jellemzők
8.1.1 A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

  • természettudományi ismeretek [matematika (legalább 12 kredit), mechanika, mérnöki fizika, műszaki kémia, általános műszaki ismeretek] 35-50 kredit;
    • a tantervben ténylegesen megjelenő természettudományi ismeretek (összesen 49 kredit):

1. matematika: 16 kredit,
2. mérnöki fizika: 3 kredit,
3. mechanika: 13 kredit,
4. áramlástan: 6 kredit,
5. hőtan 8 kredit,
6. műszaki kémia: 3 kredit;

  • gazdasági és humán ismeretek (gazdálkodási és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, környezettudatosság és energiagazdálkodás, államigazgatási- szakmagyakorlói jogi ismeretek, humán ismeretek) 14-30 kredit;
    • a tantervben ténylegesen megjelenő gazdasági és humán ismeretek (összesen 14 kredit):

1. gazdálkodási és menedzsment ismeretek: 7 kredit,
2. államigazgatási- szakmagyakorlói jogi ismeretek: 4 kredit,
3. környezetgazdálkodás: 3 kredit;

  • gépészmérnöki szakmai ismeretek (információtechnológiai, anyagtudományi, gépészeti tervezési és modellezési, gyártástechnológiai, hő- és áramlástani, elektrotechnikai, mérés- és irányítástechnikai, biztonságtechnikai, üzemeltetési és karbantartási ismeretek) 70-105 kredit:
    • a tantervben ténylegesen megjelenő gépészmérnöki szakmai ismeretek (összesen 76 kredit):

1. információtechnológiai ismeretek: 6 kredit,
2. anyagtudományi ismeretek: 16 kredit,
3. gépészeti tervezési és modellezési, továbbá biztonságtechnikai, üzemeltetési és karbantartási ismeretek: 28 kredit,
4. gyártástechnológiai ismeretek: 5 kredit,
5. hő- és áramlástechnikai gépek ismeretek: 8 kredit,
6. elektrotechnikai ismeretek: 5 kredit,
7. mérés- és irányítástechnikai ismeretek: 8 kredit

 

8.1.2 A választható specializációkat is figyelembe véve

  • gépelemek, gépek, gépészeti készülékek, épületgépészeti berendezések és szerkezetek, hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok modellezése, konstrukciós tervezése, szerkesztése,
  • gép- és fém-, illetve polimer és kompozit szerkezetek és ezek elemeinek gyártástervezése és irányítása, szereléstechnológia kidolgozása,
  • gépek és gépészeti rendszerek diagnosztikai vizsgálata, karbantartási, megbízhatósági feladatok kidolgozása,
  • építésgépesítési technológiák, gépészeti technológiai folyamatok, mechatronikai rendszerek működtetése, irányítása, alkalmazása,
  • gépi berendezések kiszolgálásának szervezése,
  • környezetbarát technológiák alkalmazása, ipari környezet kialakítása, környezetvédelmi technikai eszközök tervezése, gyártása,
  • szakmához tartozó informatikai eszközök és szoftverek használata,
  • munkavédelmi feladatok megoldása.

szakterületeken szerezhető speciális ismeret.

 

A képző intézmény által ajánlott specializáció a képzés egészén belül legalább 40 kredit.

A tantervben megjelenő specializációk a következők:

  • Anyagtechnológia specializáció,
  • Épületgépész specializáció,
  • Folyamattechnika specializáció,
  • Gépészeti fejlesztő specializáció,
  • Gépgyártástechnológia specializáció,
  • Géptervező specializáció,
  • Matematikus mérnök specializáció.

Az egyes specializációk kreditértéke: 46 kredit.


1.5 Idegen nyelvi és gyakorlati követelmények

 

8.2 Idegen nyelvi követelmény

A alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.

8.3 A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény.

 

2. A SZAK SAJÁTOS JELLEMZŐI

 

2.1 A szak oktatásáért felelős átfogó szervezeti egység


Az energetikai mérnöki alapképzési szak oktatásáért felelős átfogó szervezeti egység: Gépészmérnöki Kar

 

2.2 Szakfelelős


Szakfelelős oktató: Dr. Czigány Tibor (oktatói azonosító szám: 71957716899)

 

2.3 Kritérium követelmények

 

Az abszolutórium megszerzésének szükséges feltétele[2] a következő kritérium követelmények mindegyikének megléte:

  • két Testnevelés tantárgy teljesítése,
  • Matematika ismeretfelmérés eredményes teljesítése,
  • Matematika szigorlat eredményes letétele, amely a Matematika G1, Matematika G2 és Matematika G3 tantárgyak kompetenciáinak elsajátítását méri és értékeli,
  • Mechanika szigorlat eredményes letétele, amely a Statika, Szilárdságtan, Dinamika és Rezgéstan tantárgyak kompetenciáinak elsajátítását méri és értékeli,
  • alapvető környezet-, baleset-, munka-, egészség és fogyasztóvédelemi ismeretek elsajátítása[3].

 

 

 


[1] Az orientáció százalékos értéke: a tantervi tantárgyak együttes gyakorlati és laboratóriumi gyakorlati óraszámának, valamint az összóraszámnak a hányadosa (lásd: KKK rendelet 4. § c) pontja)

[2] A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. 50. § (1) bekezdése alapján.

[3] A 18/2016. EMMI rendelet 2. §-a alapján.

 
© 2008 BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR - BSc | Template by Joomla Templates